Sellye Város története
Sellye történetét - ha visszautazunk az időben - a hatezer éves lengyeli kultúráig vezethetjük vissza. Az első írásos okirat egy birtoklevél 1292-ből, amikor a település a politikai élet fontos centruma volt, hozzátartozott a 15 km-re fekvő Felsőszentmárton és Révfalu is. Ugyanezt a tényt igazolja egy XV. századi okirat is, amely megemlíti, hogy a Dráván túli Suhopolje szintén sellyei birtokhoz tartozott.
1332-ben a pápai tizedlajstromban Sellyét mint mezővárost és egy hatalmas uradalom székhelyeként említik. Vásártartási joggal rendelkezett, lakóit már ekkor palánkvár védte. Mátyás korában egyházi központ volt, amelynek a viszonylagos nyugalmát a törökök érkezése dúlja fel. Szerény palánkvárát 1532-ben foglalják el és felégetik, miután a várvédők nem hajlandók behódolni a túlerőnek. 1551-ben török bírósági kerületként az egész térség (69 község) centruma lesz ("Nahie"), hogy a törökök 1689-ben történő elűzésekor a harcokban ismét romhalmazzá váljon.
A település az 1700-as évektől a Batthyány család birtoka. 1671-ben kezdik szervezni a református iskolát, amely mellé 1779-ben Batthyány gróf német tisztviselői számára német iskolát állíttatott fel. Az 1800-as évek elején a sellyei uradalom házasság révén a Draskovich család tulajdonába került. Draskovich Ivánnak köszönhető a kastélyt körülvevő arborétum telepítése, mely 1965 óta természetvédelmi terület.
Sellye az 1800-as években élénk ipari központ volt, itt épült a Duna első gőzhajója, az 1817-ben vízre bocsátott Carolina.
A település históriájához tartozik még Süttő Ignác pápai várkapitánynak és kilenc bajtársának hősi halála is 1849-ben, akik a Dráva vonalát védték - hamvaik a sellyei temetőben nyugszanak.
Noha Sellye már II. Józseftől városi rangot kap és az I. világháborút követő szerb megszállás éveiben is járási székhely, kiegyensúlyozottabb fejlődéséről csak 1950. után beszélhetünk. Ekkor lesz ismét 49 falu járási székhelye, 1970. júniusától nagyközség, majd 1997. júliusától város. Az eredetileg és többségében ma is magyarlakta településre csak a XVII-XVIII. században érkeznek szláv betelepülők. Mára a horvát kisebbség helyi önkormányzatot alapított. Az Ormánság jellegzetessége az aprófalvas, kis lélekszámú település. A térségben mindössze két helység (Vajszló és Sellye) népességszáma haladja meg az 1000 főt. Az Ormánság népességszáma 1870. és 1910. között szinte alig változott, a városé ugyanezen időszak alatt jelentős növekedést mutat, ami központi szerepkörének, fejlődő gazdaságának és kereskedelmének, a századfordulón megépült vasútnak köszönhető.
1949. után drámai változás következett be a demográfiai adatokban. A térség földrajzi és politikai (határsáv) elszigetelődése, a nagyvárosokban bekövetkezett iparosítás szívóhatása az Ormánság egészét tekintve jelentős népességszám csökkenést eredményezett. 1949-hez képest az Ormánság népességének közel egyharmadát veszítette el. Mindez nem jelentkezett Sellyén, hiszen járási székhely lévén az idetelepülő intézmények és üzemek munkalehetőségei a környező falvakból jelentős betelepedést indukáltak, így a vándorlási különbözet pozitív képet mutatott. 2000. január 1-i állapot szerint az állandó népesség 3271 fő.
A település alapszerkezetét az "S" alakú főutca adja, melynek töréspontjainál egy-egy újabb utca csatlakozik, ezzel kisebb-nagyobb tereket hozva létre. Az "S" alak középső rövid egyenese két kisebb dombot köt össze, melyek egyikén a Református templom, alatta a városházával, a másikon a műemlék Draskovich kastély áll. A II. világháborúig beépült településrészek hagyományos fésűs beépítésűek keskeny, hosszú telkekkel. Ezeken a területeken található még néhány régi, eredeti ormában fennmaradt parasztház.
A település központjában, zömmel a városon áthaladó főút mentén az idetelepült polgárosodott rétegek lakóépületei a zártorúsodás felé mozdultak el. Az utcakép itt már kisvárosias hangulatot tükröz. Nagy számban maradtak fenn eredeti homlokzati osztásukat, díszítésüket és kapuzatukat megtartott épületek. A településen a ma is látható egyetlen építészeti műemlék a Draskovich kastély, amely ma diákotthon. Az északi két főkapu közötti rész a XVI. századból való, a keleti, nyugati és déli szárnyak 1745-50 között épültek. A kastély barokk stílusú épület.A kastélyon kívül még számos, védelem alatt álló építészeti érték található Sellyén. A már említett parasztházakon és polgárházakon kívül pl. a Malom épülete, mely a századforduló ipari építészetének egy szép példája, a Pásztorház, a volt uradalmi birtok magtára és istállója, valamint mindkét templom, s a református templom kertje. Intézményeink közül a Városháza és a Családsegítő Szolgálat épületei védettek.
A településen összesen 1135 lakóépület található, melynek 95 %-a vezetékes vízzel ellátott, a csatornahálózat pedig az elmúlt években lett közel 90 %-os lefedettséggel kiépítve, ehhez a várostól északra korszerű szennyvíztisztító telep épült. Az elektromos energiaellátás és a belterületi úthálózat kiépítettsége 100 %-os. A térségben vezetékes gázellátás nincs, a közeljövő fejlesztései között szerepel annak megvalósítása. A kommunális hulladék lerakása és ártalmatlanítása az 1999-ben a város határában megépült regionális szilárdhulladék-lerakó telepen történik, mely 32 település összefogásának eredményeként valósult meg.
A helyközi tömegközlekedés közúton és vasúton valósul meg. A buszközlekedés főleg a környező települések elérhetőségét, a kistérségen belüli közlekedést szolgálja, de Mohács, Pécs, Szigetvár és Siklós irányába is közlekednek buszok.
Az 1995-ben elkészült "Ormánság komplex közúthálózat-fejlesztési koncepciója" javaslatot tesz összekötő utak építésére, főút megépítésére a határig az Ormánságon keresztül, valamint Horvátország felé határátkelő nyitására. A fejlesztés megvalósítása után folyamatos útvonal alakulna ki a Dráva mentén, mely a térség településeinek összeköttetését és az idegenforgalmat, valamint az Ormánság megfelelő elérhetőségét szolgálná. Sellyén és az Ormánságban a legrégibb és legjelentősebb gazdasági ágazat a mezőgazdaság, ezen belül is a zöldség és gyümölcstermesztés.
A legjelentősebb sellyei munkaadók közé tartozik a Mecseki Erdészeti Rt., a közel száz embernek kenyeret adó Agrokémia Sellye Rt. vegyi üzem, az építőipari kivitelezéssel foglalkozó O és R Építőipari Kft., a Drávamenti ÁFÉSZ, a PI-ER Kft. varrodája és a HUNOR Rt. helyi üzeme, egy-két szövetkezet és néhány vállalkozás említhető még ebből a szempontból. Az utóbbi években a bankfiókok, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények elszaporodásával főként a szolgáltatói jelleg erősödött, fokozva a település idegenforgalmi vonzerejét is.
A környék mezőgazdasági profiljának megfelelően a Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatói, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézetben szakközépiskolai és szakmunkásképzés folyik agrár és mezőgazdasági gépész szakmában. A képzéseket állattartó telepen folytatható gyakorlatok, korszerű oktatófarm segítik. A középiskolai fiúkollégium a már említett műemlék kastélyban kapott helyet az arborétumban, a leánykollégium (idegenforgalmi szálláshelyekkel együtt) az iskola szomszédságában épült. Az általános iskolai oktatás megkezdése előtt Sellyén református és katolikus iskola működött. 1949. júniusában alakítják át a kastélyhoz tartozó volt uradalmi parádés lóistállót 4 tantermes általános iskolává, ez a mai Zrínyi utcai általános iskola.
A Kiss Géza nevét viselő körzeti iskolát gazdaságilag önálló 6 község önkormányzata finanszírozza, de vonzáskörzete összesen 16 településre terjed ki. Ez utóbbi községekből főként az enyhe fokban értelmi fogyatékosok általános iskolájában tanulnak, hiszen normál tagozatos általános iskolával egy részük rendelkezik, ez a speciális képzés azonban csak Sellyén folyik. Emellett a meglévő tagozatok (ének-zene, hangszeres oktatás, testnevelés tagozat) is idevonzzák a tanulókat.
A szintén körzeti ellátást biztosító napközi otthonos óvodában 155 óvodáskorú gyermek nevelése folyik és horvát nyelvű csoport is működik.A város központi szerepét erősítő ellátások közé tartozik az egészségügyi és a szociális területen meglévő szolgáltatás. 1949-ben már a II. körzeti orvosi állást hozzák létre, majd 1950-ben egy fogorvosi állást.Sellye járásszékhely funkciójának idején Járási Tüdőgondozó Intézet, majd 20 ágyas szülőotthon nyílt, 1964-ben kezdte meg működését a sellyei mentőállomás a mai Egészségügyi Központ szomszédságában.
Példa értékű beruházásként 1992-ben került átadásra az új, korszerűen felszerelt Egészségügyi Központ, mely önkormányzati összefogás eredményeként született meg. 1996-ban került átadásra az újonnan épített gyógyszertár az Egészségügyi Központ szomszédságában.
Ugyancsak az egészségügyi, ezen belül a sürgősségi ellátást hivatott szolgálni az 1992-ben megalapított "Esélyegyenlőség 2000" Alapítvány, a hozzájuk befolyt támogatásokat eszközvásárlásra, az esetkocsi tökéletes felszerelésére fordítják.
1968-ban kezdi meg működését az öregek napközi otthona, 1992-ben költözik mai végleges helyére, az Egészségügyi Központ szomszédságába. A város kulturális élete sokszínű, ami annak köszönhető, hogy az Ormánság, s így Sellye is néprajzi hagyományokban gazdag és a magyar lakosság mellett a horvát anyanyelvűek hagyományai és szokásai is színesítik azt. Sportéletére szintén a sokrétűség a jellemző, mely elsősorban a sportcsarnok és a teniszpálya megépítésének, valamint az általános iskolai testnevelés tagozat létrehozásának köszönhető.
Sellyén az első sportpálya 1945-ben létesült. 1967-ben egy új sportpálya került kialakításra a régi helyén, a termálfürdő szomszédságában. A sporttelepen a három füves labdarúgó pálya mellett salakos futópálya található.
Szintén ebben az évben készült el a sportcsarnok, melynek építésében a helyi lakosság aktívan vett részt társadalmi munkával. Megépülése nagy előrelépést jelentett a település sportéletében, kihasználtsága azóta is maximális. Pályája nemzetközi mérkőzések lejátszására is alkalmas. A város sportéletének jelentősebb eseményei közé tartozik többek között a "Papp János emlékére úszóverseny", melyen a megyében fedett uszodával nem rendelkező úszószakosztályok csapatai vesznek részt. Emellett a sportcsarnokban minden évben megrendezésre kerülnek az "Ormánsági" teremfoci bajnokság, az "Új év" asztalitenisz kupa, illetve kézilabda és kosárlabda bajnokságok.
A szervezett sporteseményeken kívül a település szinte minden korosztálya megtalálja a számára megfelelő sport- és szabadidő elfoglaltságát, hiszen bajnoki futball, női foci, teremfoci, tenisz, asztalitenisz, kosárlabda, kézilabda, asszonytorna, aerobic edzések kerülnek megrendezésre.
Külön kiemelt figyelmet érdemel az 1100 fő befogadóképességű termálfürdő, mely egy 4 hektáros ligetes parkban helyezkedik el. A fürdőben egy gyermekmedence, egy termálvizes pihenőmedence, 25 méteres sportmedence és egy tanmedence kínál sokszínű sportolási és pihenési lehetőséget a vendégek számára. A fürdőt évente közel 25-30.000 fizetővendég látogatja, ez a számadat a termálvíz fokozatos hasznosításának következtében várhatóan ugrásszerűen növekedni fog.
A Művelődési Központ a város igazgatási központjában, egy több mint 160 éves épületben kapott helyet. Ebben található a térségfejlesztés területén eredményesen működő Ormánság Fejlesztő Társulás.
A Művelődési Központ gondot fordít rendszeres tánc- és színházi előadások, gyermekműsorok, nemzeti ünnepségek, népművészeti vásárok, filmklubok, képzőművészeti táborok és kiállítások megrendezésére.
A város főterén található könyvtárában 20.200 dokumentum közül választhatnak a művelődni vágyók.
A könyvtár mellett található a Kiss Géza Ormánsági Múzeum, amely a régi ormánsági élet mindennapjait mutatja be.
A város hagyományőrző és kulturális életének színesítésében és szervezésében aktívan részt vesznek a helyi klubok, civil szervezetek és alapítványok. Az általános iskolai Nyolcadikosok klubja, a Városi Könyvtár állandó látogató csoportja egyaránt könyvbarát szakkör jelleggel működnek.
A Nyugdíjas Klub már régóta működő csoport a településen. Rendezvényeket, találkozókat, összejöveteleket és kirándulásokat szerveznek, munkájuk nagy nyilvánosságnak és elismerésnek örvend. Tagjainak létszáma közel negyven fő.
Az 1997-ben alakult Sellyei Tér-Erő Egyesület mára már aktív szereplője a kulturális és hagyományőrző rendezvények szervezésének és támogatásának. 2000. márciusában népdalkört alapított Tilángli elnevezéssel, mely az ormánsági népdalok felelevenítését és terjesztését tűzte ki célul. Az Egyesület ezek mellett felolvasó esteket, könyvtári napokat, gyermekrendezvényeket, színházi és zenés produkciókat szervez.
Az Ormánsági Művészeti Központ Alapítvány a Múzeum'94 Galéria kiállításainak szervezésén túlmenően nyári nemzetközi alkotótáborokat szervez minden évben, 2-3 hét időtartamban. A tábor festők, grafikusok, fotóművészek és faszobrászok részvételével zajlik, záróakkordja kiállítás, illetve néhány - a városnak ajándékozott - faszobor felavatása. Ilyen szobor díszíti a termálfürdő és az arborétum területét, néhány közparkot, valamint a mezőgazdasági középiskola auláját.
A település kulturális életének kiemelkedő elemei az egyre növekvő turisztikai vonzerővel bíró városi nagyrendezvények. Ezek közül a egrégebb óta hagyományt teremtő kétnapos rendezvény, az Ormánsági Napok. 1983. óta kerül megrendezésre minden év májusában, állandó programjai a következők: tehetségkutató verseny általános- és középiskolások részére (vers- és prózamondás, ének, sport), kézműves alkotások kiállítása, kórushangverseny a Drávaiványi református templomban, "Arra-alá Baranya szélén" vetélkedő, népművészeti vásár, játszóház, néptánc előadások.
A Fürdőfesztivál - melynek a városi termálfürdő ad otthont - nevéből adódóan elsősorban helyi rendezvény, amely színes kulturális programsorozatával kellemes szórakozást nyújt mind a gyerekeknek, mind a fiataloknak, az idősebb lakosságnak, valamint a környékből érkező fürdőlátogatóknak, turistáknak is.
2007-ben tizenegyedik alkalommal került megrendezésre az augusztus első hétvégéjére eső "EGYKE" Dinnyefesztivál és Város Napja. Ez a rendezvény az egyike azoknak, amelynek híre határainkon is átnyúlik. Neve is jelzi, hogy részben a gazdaságfejlesztés és mezőgazdasági kapcsolatok, valamint a szakmai ismeretek bővülésének jegyében zajlik, másrészt pedig Sellye várossá avatásának évfordulója is. A kulturális rendezvények sorozata tehát a mezőgazdasági ággal párosul, amely szórakozási, pihenési és egyben szakmai jellegű lehetőségeket is magában rejt, így a rendezvény évről-évre egyre nagyobb tömegeket vonz. A 2000. évben ez a fesztivál volt a Baranya megyei "Mediterrán Ősz" rendezvénysorozat nyitórendezvénye is.
A Múzeum, az építészeti értékek, a termálfürdő és a nagyrendezvények mellet a város természetvédelmi területei szintén kiemelt turisztikai vonzerővel rendelkeznek. Az Ormánság egészére a sík térfelszín ellenére is a változatos táj a jellemző. Az erdők, fás legelők, vizes rétek, fasorokkal szegélyezett árnyas utak emberléptékűek, s barátságossá teszik a tájat. Az aktív pihenésre vágyok kerékpáros és gyalogtúra útvonalakon barangolhatják be az Ormánság gyönyörű tájait. A művelődési ház szervezésében minden év májusában megrendezésre kerül a „Kincsek közt élünk” kerékpár túra, ami évről évre számos érdeklődőt vonz a térségbe. A túra alatt számos nevezetességet, helyi specialitást és páratlan természeti értékeket tekinthetnek meg a résztvevők.
A város külterületén 79,1718 hektár nagyságú, amelyen belül a Kis-rét nevű terület áll helyi védelem alatt. Növénytani szempontból lett védetté nyilvánítva 1993-ban, területén ritka orchidea és nőszirom fajok fordulnak elő nagy egyedszámban. A réten gyönyörű, 100-120 éves kocsányos tölgyek és hasonló korú magyar kőrisek emelik a tájképi értékét.
A belterületen a Draskovich kastély körüli 7,65 hektáros arborétum 1965. óta természetvédelmi terület, mely botanikai értékei miatt került védelem alá. Az arborétum számtalan ritkaságot rejt magában, s Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkja, a tájban szigetszerűen egyedülálló érték. Mai állománya 240 lombhullató és 115 örökzöld fajta. Idegenforgalmi értékét növeli az is, hogy területén a Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások özül mára 11 faragott szobor került felavatásra.
Sellye mind területileg, mind növényanyagában jelentős zöldterületekkel rendelkező település, az utcák fásítása, az előkertek növényesítése pedig a lakók igényességét jelzik.
Az "Ormánság fővárosa", Sellye a térség lakosságának nyújtott szolgáltatások mellett az idegenforgalom szervezésében is központi szerepet tölt be, emellett remek kiindulópont lehet kirándulásokhoz, hogy a közeli Drávaiványi festett kazettás műemlék templomát, Drávasztára katolikus templomát, Besence és Révfalu parasztházait, a még fellelhető talpasházakat, a közeli horgásztavakat, a Duna-Dráva Nemzeti Park drávaparti érintetlen természeti szépségeit megcsodálhassuk.
