A TÖBBGENERÁCIÓS CSALÁDI HÁZBAN ÉLŐ CSALÁDOK REZSICSÖKKENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS

 

 

Tisztelt Lakosok !

A többgenerációs  családi házban élő családok rezsicsökkentésével kapcsolatban a  Miniszterelnökség  és a Belügyminisztérium – a jogalkalmazás egységesítése érdekében –  iránymutatást  adott ki , amelyet az alábbiakban csatolok:

Gyakran ismételt kérdések - válaszokkal :

  1. Kérelem benyújtásának módjára és a kérelmező személyére milyen előírás vonatkozik?

Válasz: Az Ákr, 35. § (2) bekezdése szerint a kérelmet írásban vagy személyesen lehet előterjeszteni. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXI1. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt - ilyen a települési önkormányzat jegyzője is -ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit, közte a kérelme előterjesztését elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Az egyszerű email azonban nem minősül írásbeli kapcsolattartási módnak, ezért e hatósági bizonyítvány ügyekben az elektronikus út alatt elsősorban az e-papír szolgáltatás értendő. A kérelmező ügyfelek körére vonatkozóan a kormányrendelet nem tartalmaz az Ákr. 10. § (1) bekezdésben írtaknál szűkebb meghatározást (ez alapján a gázszámlát fizető haszonélvező vagy a lakásbérlő is kérelmező lehet, nem szükséges pl. a külföldön tartózkodó tulajdonos aláírását megkövetelni).

  1. Az eljárási határidők betartása céljából megfelelő-e a helyszíni szemle egyeztetése telefonon?

Válasz: Az Ákr. 61. § (l} bekezdése szerint, ha nem szükséges az ügyfél idézése, a hatóság az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az eljárási cselekményen részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja. Az Ákr. külön fejezetben, és nem a valódi rendelkezést tartalmazó döntéssel záruló hatósági eljárás keretében rendezi a hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra vonatkozó szabályokat - álláspontunk szerint ez alapján megvalósul az, hogy a jelen ügytípus körülményeiből (8 napon belül kell a hatósági bizonyítványt kiállítani) az a következtetés vonható le, hogy célszerűen a lehető legközelebbi időpontra szervezze meg a jegyző a helyszíni szemlét, akár csak szóbeli kapcsolattartásnak minősülő úton (személyes, telefonos vagy email-es egyeztetéssel); ez az ügyfél érdeke is.

  1. A hatósági bizonyítvány kiállítása során figyelemmel kell lenni az együtt lakók számára?

Válasz: A kormányrendelet egyértelműen meghatározza a hatósági bizonyítvány tartalmát: a jegyzőnek azt kell igazolnia, hogy az adott ingatlanon hány darab, az ÖTÉK lakás definíciójának megfelelő önálló rendeltetési egység van, függetlenül az ott lakók számától. A társasházak, lakásszövetkezeti épületek esetében sem követelmény valamennyi, a közös képviselő által a földgázszolgáltatóhoz küldött nyilatkozatban szereplő, műszakilag megosztott, önálló lakás esetén a tényleges lakáshasználat, ott lakás igazolása. Ehhez hasonlóan a települési jegyzőnek sem kel! vizsgálnia a 2-4 lakásos lakóépületek esetében az egyébként az „önálló lakás rendeltetési egység" kritériumainak megfelelő helyiségcsoportok lakóínak számát.

  1. A hatósági bizonyítvány kiállítása során számít-e az Ingatlan használatának módja? Több önálló rendeltetési egységből áll az ingatlan, de ezeket szálláshely szolgáltatás céljából hasznosítják.

Válasz: Az OTÉK 105, §-a tartalmazza a lakás önálló rendeltetési egységekre vonatkozó szabályokat, és ettől különböző szakasza - a 104/A. § - a "szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egységet" meghatározó kritériumokat E két funkció tehát kizárja egymást, még ha építészetileg adott esetben nehéz is a differenciálás - ez esetben azonban a jegyző támaszkodhat az általa vezetett szálláshely-nyilvántartásra.

  1. Van-e egységes kritérium, hogy a jegyzőknek mit kell bekérniük a fogyasztóktól, mi alapján kell eldönteniük, hogy kiadható-e a családi fogyasztói közösségről szóló hatósági bizonyítvány? Kell-e például alaprajzot kérnie a jegyzőnek, vagy elég a fogyasztó nyilatkozata arról, hogy hány (maximum négy) önálló lakás van az egy mérővel rendelkező ingatlanban + a helyszíni szende?

Válasz: Annak megállapításához, hogy egy ingatlanban a gyakorlatban hány lakás található, nem indokolt, hogy a jegyző a fogyasztótól tulajdoni lapot, használatbavételi engedélyt, lakcímkártyát, a rokoni viszonyokról szóló nyilatkozatokat vagy egyéb dokumentumokat kérjen. A kérelmező nyilatkozata, megítélésünk szerint, terv- vagy vázlatrajz csatolása mellett sem elégséges (ugyanakkor utóbbiak gyorsíthatják a helyszíni szemlét, segíthetik a hatósági munkát).

  1. Családi fogyasztói közösség lehet az az ingatlan is, amely korábban "sima" fogyasztói közösség volt? Nekik is külön kérvényezni kell a jegyzőnél, hogy "családi fogyasztói közösség" lehessenek?

Válasz: Igen, ha az ingatlan nem minősül társasháznak vagy lakásszövetkezeti épületnek, és 2-4 önálló lakás rendeltetési egységet tartalmaz.

  1. Csak a családok számára él a "családi fogyasztói közösség" lehetősége? Azért kérdem, mert a kormányrendelet csak a címében utal erre, egyébként nem szabja feltételül, hogy az egy mérőórához tartozók, ám önálló lakásokban élők egymás családtagjai legyenek. Az ingatlanban kialakított különálló egy vagy több albérlet is lehet önálló fogyasztási egység, illetve ez alapján is lehet kérni a "családi fogyasztói közösség" megállapítását a jegyzőtől?

Válasz: Nincs jelentősége annak, hogy az egymástól elkülönülő lakóterekben rokonok laknak -e. Ha a külön lakást albérletbe adják, és ott egy másik család lakik, természetesen nekik is jár a rezsicsökkentett földgáz mennyiség ugyanúgy, mintha egy társasházi vagy lakásszövetkezeti lakásban bérelnének lakást.

  1. Kérdés, hogy a több lakást igazoljuk, vagy a több, egy nagycsaládhoz tartozó együtt élő generációk részére adunk ki igazolást a több lakás használatáról... plasztikusan: ...ha a szülők, nagyszülők és gyerekek 3 külön álló lakást használnak, akkor van igazolás,., de ha a tulajdonosok (egyedül vagy kettesben) élnek a 3 lakásos ingatlanban (egy lakás használata mellért a többi „üres"), akkor nincs igazolás?

Válasz: A jegyző csak azt vizsgálja a hatósági bizonyítvány kiállítása (vagy megtagadása) előtt, hogy az ingatlanon hány darab önálló, az ÖTÉK 105. §-a szerinti lakás rendeltetési egység található. Rokonsági viszonyokat, az ingatlanon található önálló lakás rendeltetési egységek tényleges lakottságát, tulajdoni lapot (vagy egyéb, a lakáshasználati jogviszonyt igazoló dokumentumot), lakcímnyilvántartást nem vizsgál, mint ahogy a használatbavételi engedélyt

és a helyi építési szabályzatnak való megfelelést sem. Ezért az ezekkel összefüggő dokumentumokat sem kell benyújtani. Amennyiben a kérelmező terv- vagy vázlatrajzot csatol, azzal természetesen megkönnyíti (gyorsítja) a hatóság munkáját, de ezt sem lehet kötelező kérelem-mellékletként előírni,

  1. Ha az együtt lakók közül bárkinek önálló ingatlana van bárhol, és ott már kap kedvezményt, akkor az együtt lakás miatt még van kedvezmény?

Válasz: Ahogyan a társasházi és a lakásszövetkezeti lakások esetén sem kizárt valamely tulajdonos több lakásának is a kedvezményezése, úgy a 2-4 lakásos ingatlanok esetében sem kizárt (a támogatás a fogyasztói helyhez kötődik, nem a tulajdonos személyéhez).

  1. A jegyzőkönyv és a hatósági bizonyítvány minta alapján az a benyomásom, hogy a lakás fogalmát kizárólag az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 105. § (1) bekezdése alapján javasolják értelmezni, figyelmen kívül hagyva a 105.§ (2)-(4) bekezdéseit. Igaz, hogy a 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 7/A.§ (2) bekezdés szerint az eljáró hatóság az ingatlanra esetlegesen jogszabályban meghatározott, a rendeltetési egységek számára vagy funkciójára vonatkozó korlátozást nem veszi figyelembe, ugyanakkor, véleményem szerint az OTÉK 105,§ (4) bekezdés első fordulata (azaz a lakásnak fűthetőnek kell lennie) jelentőséggel bír a jogszabály céljának értelmezése során és nem minősül a rendeltetési egységek számára és funkciójára vonatkozó korlátozásnak.

Válasz az Építési és Beruházási Minisztériummal egyeztetve:        A jegyző azt vizsgálja a hatósági bizonyítvány kiállítása (vagy megtagadása) előtt, hogy az ingatlanon hány darab önálló, az OTÉK 105. §-a szerinti lakás rendeltetési egység található. Ezért a 105. §-nak valamennyi bekezdésében írtakat, és az 1. melléklet 95. pontja szerinti „Önálló rendeltetési egység" definícióját is figyelembe veszi. Minden rendeltetési egységnek meg kell felelnie az OTÉK 105. § előírásainak, mind a funkcionalitás, mind a méretnagyságok tekintetében. Nem lehetnek közős használatúak a lakáshoz szükséges helyiségek (pl. konyha, fürdő), ahogy a meghatározott mérethatároknak is meg kell felelni. Ha egy helyiségcsoport egyébként a 105. § (4) bekezdése kivételével megfelelne az önálló lakás rendeltetési egység meghatározásnak, de nem fűthető, akkor azt nem lehet önálló lakás rendeltetési egységként igazolni.

  1. Ha home office-ban dolgoznak a többgenerációs lakásban, az nem kizáró tényező ahhoz, hogy "családi fogyasztói közösség" státust kapjon a többlakásos ingatlan? Ha vállalkozás van bejelentve az (egyébként lakás célú) ingatlanba, az nem kizáró ok a "családi fogyasztói közösség" státus megkapásánál?

Válasz: Nem kizáró ok. Ha a felhasználó megfelel a "lakossági fogyasztó" kritériumainak (pl. a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számét), és a munkahelynek vagy a vállalkozás székhelyének (az iratai őrzési helyének) is használt lakásban egyébként a lakhatás feltételei rendelkezésre állnak, a lakáshasználat módja nem képezi vizsgálat tárgyát. Csak ha a lakhatás nyilvánvalóan nem összeegyeztethető a helyiségcsoport funkciójával (pl. üzem, műhely, raktár, üzlet, nyilvántartásba vett szálláshely, lőtér stb.), az lehet akadálya a lakás rendeltetés igazolásának.

  1. A családi ház udvarán található különálló épület esetén, amely az OTÉK 105. § (l)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelel, a jegyzőnek vizsgálnia kell-e az OTÉK 105. § (4) bekezdésében foglalt feltételt, azaz a fűtés lehetőségét? Amennyiben igen, lakásnak kell-e/lehet-e minősíteni azt a helyiséget/helyiség együttest, amelyben a fűtés nem biztosított? Ha a fűtés fatüzeléssel, árammal vagy bármi mással, ami nem vezetékes földgáz, biztosított, akkor fel kell-e tüntetni a hatósági bizonyítványban azt, hogy a lakás fűtése egyéb, nem vezetékes földgáz megoldással biztosított, figyelemmel arra. hogy a 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 7/A. § célja a lakossági fogyasztók földgázdíjának állami támogatása.

Válasz: A "lakossági fogyasztó" fenti válaszban idézett egyik kritériuma ("a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát") mellett, álláspontunk szerint, figyelemmel kell lenni a fogalom  meghatározás ezt megelőző, lényeges elemére is: "egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs". Ennek alapján az az épület(rész), amely nem fogyaszt földgázt, nem része a lakossági fogyasztónak (hiába van azonos ingatlanon és egyébként megfelelne az OTÉK 105. §-ában írt funkcionális és méretkövetelményeknek). A nem fűthető helyiségcsoport sem lehet lakás.

  1. Ha kettő vagy több - az OTÉK 105. §-ának megfelelő - épületrész (helyiségcsoport) található az épületben, de az épületrészek között van közvetlen kapcsolat (pl. ajtóval összenyílik, ezért átjárható egyik a másikból), akkor önálló lakásnak minősíthetőek-e ezek az épületrészek, vagy csak egy lakáson belüli lakórészekről beszélhetünk?

Válasz az Építési és Beruházási Minisztériummal egyeztetve: Az OTÉK l, mellékletének fogalom-meghatározása (95. pont) szerint az önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van. A lakás előírásainak megfelelő épületrészek, amennyiben egymásba nyíló helyiségekkel rendelkeznek, azaz össze vannak nyitva (átjárhatók egyikből a másikba), akkor sem tekinthetők önálló lakásoknak, ha egyébként az épületrészek rendelkeznek bejárattal a szabadból vagy a közös közlekedőből. A társasházak, lakásszövetkezetek esetében is követelmény a többlet földgázdíj-kedvezményhez a műszakilag megosztott, önálló lakások léte.

  1. Tekinthető-e önálló rendeltetési egységnek egy második - pl. a tetőtérben kialakított -lakás, ha az első lakás több helyisége nyílik (nemcsak a bejárata) a közös közlekedőből?

Válasz az Építési és Beruházási Minisztériummal egyeztetve: Nem önálló rendeltetési egység az az épületrész (pl. a beépített tetőtéri rész), ha annak megközelítése (pl. a lépcső) nem az épületen belüli közös közlekedőből vagy a szabadból indul, hanem egy lakás egy helyiségéből - pl. nappalijából -, hiába elégíti ki a két épületrész az OTÉK lakásra vonatkozó előírásait. Ebben az esetben nem érvényesül az önálló rendeltetési egység OTÉK - fogalma. A közös közlekedő: az a közlekedő, ahonnan a lakások nyílnak (ha egy lakáson belül két fürdő, WC, konyha stb. van, attól még nem lesz az egy lakásból kettő). A társasházak, lakásszövetkezeti épületek esetében is követelmény a többlet-kedvezményhez a műszakilag megosztott, önálló lakások léte; csak a tetőtér-beépítésre igénybe vehető családi otthonteremtési kedvezményt igénybevevők számára biztosított ettől eltérő feltételhez kötött többlet-kedvezmény (és esetükben nem is kell a jegyzőknek eljárniuk).

  1. A hatósági bizonyítvány kiállítása során a jegyzők vizsgálják az OTÉK 85. § (3) bekezdését (az átlagos belmagasság követelménye a nappalira, egyéb lakóhelyiségre)?

Válasz az Építési és Beruházási Minisztériummal egyeztetve:       A kormányrendelet szerint a

lakás rendeltetési egységek igazolásához az OTÉK 85. §-ában foglaltakat, így a lakás helyiségeinek belmagasságát nem kell vizsgálni.

  1. Van olyan kérelem, amelyhez tartozó tulajdoni lapon gazdasági épület van feltüntetve, ebben az esetben - amennyiben a HÉSZ engedi - át kell minősíteni és utána lehet a hatósági bizonyítványt kiállítani (amennyiben az épület a 2-4 önálló lakás rendeltetési egység követelményének megfelel)?

Válasz az Építési és Beruházási Minisztériummal egyeztetve: A kormányrendelet alapján (7/A, § (1) és (2) bekezdések) nincsen szükség a hatósági bizonyítvány kiállításához a rendeltetésmódosításra.

  1. Ha a két (vagy több) lakórész nem különül el fizikailag egymástól, nem rendelkezik mindegyikük külön bejárattal, igazolható a kettő (vagy több) lakás rendeltetési egység?

Válasz az Építési és Beruházási Minisztériummal egyeztetve: A kormányrendelet 7/A. § (1) bekezdése alapján önálló rendeltetési egységeket kell igazolni, melyek az OTÉK 105. § előírásait teljesítik. Az önálló rendeltetési egység fogalmát az OTÉK l, melléklet 95. pontja határozza meg. Fentiek értelmében a generációs családi házak, melyek egyik-egyik részében (pl. földszinti, tetőtéri, emeleti szintjén) egy-egy család lakik, de önálló bejárattal nem rendelkeznek az épületen belüli közős közlekedőből vagy a szabadból, nem felelnek meg az előírt követelményeknek.

  1. A családi fogyasztói közösségek (nagyszülők - szülők-unokák) nem csupán önálló rendeltetési egységekre szétválasztható ingatlanokban, hanem olyan több helyiséges lakóingatlanokban is élnek, ahol csupán egy konyha vagy egyéb kiszolgáló helyiség került kialakításra. Az ingatlannak van közös használatú helyisége (pl. a konyha), azonban az ott élők külön gazdálkodnak, meghatározott helyiség együttest (szoba, fürdőszoba) kizárólagosan használnak. Kiadható-e ezekben az esetekben a hatósági bizonyítvány? Vagy ha úgy él együtt több generáció, hogy nincs több önálló lakás, akkor azok semmi kedvezményt nem kapnak?

Válasz: Ebben a tekintetben is a társasházi-lakásszövetkezeti lakások többlet-kedvezményei irányadóak: ezek közt is vannak egészen kis lakások és egészen nagy otthonok, melyek tovább már nem oszthatók. Családi házak esetében a többgenerációs együttélés jellemzően kikényszeríti a több fürdő- és WC-helyiség, ill, konyha-főzőfülke kialakítását, és a műszaki megosztás (akár jövőbeni) esélye is fennáll. Amennyiben nem, a társasházi-lakásszövetkezeti lakásoknál és itt is, az arra jogosultak részéről a nagycsaládos kedvezmény vehető igénybe.

 

Felhívom a Tisztelt lakosok figyelmét, hogy az állásfoglalás alkalmazásától  nem áll módunkban eltekinteni, így  kérelmüket  ennek ismeretében nyújtsák be.

Sellye, 2022. 09. 22.

 

                                                                                             Dr. Szalóky Ildikó  sk.

                                                                                                          jegyző